Ásványvizek és fürdők 2

Sepsiszék legtöbb ásványvízforrásának vizét a kárpáti homokkőzóna töredezett réte­geiben kialakult víztárolókból nyeri. Sepsi­szentgyörgyön a város nyugati részén, az erdőövezet határán húzódó törésvonal mentén több, enyhén szénsavas és kénhidrogénes forrás jelentkezik.

Az Előpatak felé vezető József Attila utca végének bal oldalán található a szemerjai kettős Büdöskút. A 19. század utolsó éveiben rövid ideig az előpataki főkúti forrás címkéjével palackozták is. Eredeti foglalatának mását (Pap Lehel munkája) az Erdélyi Gazdasági Egyesület 1907. évi kiállításán a Mikó udvarán mutatták be.

A hetvenes években egy Előpatak felől közeledő teherautó összetörte. A mai, stilizált korsókkal díszített foglalat a nyolcvanas években készült. Alkalikus vize savtúltengések ivókúrájára alkalmas, de a környék lakóinak kedvelt ivóvízként is szolgál.

A Sugásfürdő felé vezető Borvíz utcában, a Debren-patak völgyében volt az óváros lakóinak kedvelt ásványvize, melyet szintén gyomorbántalmak kezelésére javasoltak. Elhanya­golt­ságának, majd teljes felszámolódásának fő oka a patak áradásaival szembeni védtelensége.

Józsa Lajos közlése szerint a sepsiszentgyörgyi csizmadiacéh 19. századi iratai között arra találunk utalást, hogy a szentgyörgyi borvíz jótékony hatását annyira becsben tartották, hogy évente ünnepélyesen megszentelték, és körülötte mulatságot tartottak. (A céh 1842-ben "a borviz megszentelésére négy vider bort" ajánlott fel.) Pavilonját 1960-ban újjáépítették.

Feltétlenül szükség volna forrását újra felkutatni, vizét fogyaszthatóvá tenni, s új forrásokat keresni, annál is inkább, mert fölötte Böjte István kilenc méter mély fúrt kútjának 10 Celsius-fokos vize is kitűnő gyógyvíznek minősül.

A sepsiszentgyörgyiek egykor saját házi fürdőjének is tekintett Sugásfürdő is számos, különböző vegyi összetételű ásványvízforrásban bővelkedik.

A központi Erzsébet-forrás kalcium-nátrium-magnézium-hidrogénkarbonát jellegű, a Ferike-forrás a Sugás-patak jobb partján, a meleg fürdő alatti szakaszon tör fel. A fürdő alatt balról található a Sóskút, a fürdő észak­nyugati részén a magas szén-dioxid-tartalmú Szemvíz vagy Barabás-kút. Az alacsony hozamú, de annál ízletesebb, magas szulfáttartalmú Jenő-forrás, mely Gyárfás Jenő festőművészünkről kapta nevét, a művész egykori villája alatt, a sípályák öltözője mögött található.

Sugásfürdő hírnevét forrásai mellett a Gőzlő, az "aranybányászok" által a 19. század első felében felfedezett szénsavgázkiömlés alapozta meg. Székely László sepsiszentgyörgyi földbirtokosnak és Gyárfás Sámuel városi pénztárnoknak köszönhetően vehették használatba reumások és keringési zavarokban szenvedők.

A gázfeltörés körül kiásták a földet, padokat helyeztek el, kis bódét "emeltek a Gőzlő fölé, amelynek gyógyító hatásáról szerteszét terjedt a hír, s azóta a szénsavgáz lebje" állandóan légfürdőként használatos. Mai is álló építményét 1894-ben létesítették.

Szóljunk a továbbiakban városunk és Sugásfürdő egykori gyógyfürdőiről. Szabó Mihály Előpataki út 6. szám (ma 14.) alatti kénes ásványvíz- és iszapfürdője "javallva van dr. Hankó Vilmos úr, a Magyar Tudományos Akadémia tagja által csúz, aranyeres bántalmak, bőrbajok ellen" — hirdeti a Székely Nép hasábjain tulajdonosa. Szabó Mihály építkezési vállalkozó volt, többek között ő irányította a textilgyári kaszinó építését. A kút ma is létezik a telek udvarán.

Forras : 3.szek.ro

Sugásfürdő

Sugásfürdő,Erdélyben van, Kovászna megyében, ma Sepsiszentgyörgy része.

A Sepsiszentgyörgytől 8 km-re nyugatra fekvő fürdő- és üdülőhely a Baróti-hegységben, a Sugás-patak völgyében található 775 m-es tengerszint feletti magasságban. Nevét a bükkerdők sugó-susogó hangjáról kapta. Létét szénsavas-kénes ásványvízforrásainak köszönheti. A környéken 1851-ben fedezték fel az első gázkitörést, a fürdőtelep 1883-ban kezdett kiépülni, hasznosítására 1888-ban részvénytársaság alakult, 1899-ben már 500 látogatója volt. Hideg fürdőmedencéje 1923-ban épült. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott.

A fürdő életében az első nagyobb fejlődési hullám 1844-1900 között történt, ekkor tíz vendégházat, egy tágas nyári étkezőpavilont, egy melegfürdőt, két hideg vizes medencét és egy tekepályát építettek. Az 1906-ban megalalkult Sugás Rendező és Szépítő Bizottság feladatai közé tartozott az út modernizálása, a telefonösszeköttetés megvalósítása, a telkek és a sétányok kialakítása és egy zenepavilon létesítése.

Fontosabb forrásai: Fő-, Erzsébet-, Jenő-, Ferike- (Latzina), Görgő-kerti-, Veress Samu-, Kénes-, Szemmosó- (Barabás) és Nagyliki-forrás.

Napjainkban a mofetta és a kör alakú strandmedence működik, a melegfürdő felújítás alatt áll.

A kicsi üdülőtelepet nyáron a jó levegő és a túralehetőségek, télen pedig a sípálya miatt látogatják.

Sajátos mikroklímával rendelkezik. Szabadtéri pezsgő vízű medence és mofetta (széndioxidos gázfürdő) működik itt. A lakosság érrendszeri és szívproblémák kezelésére használja gőzfürdő vagy ivókúra formájában. Szénsavas-vasas ásványvíz tör a felszínre, mely a savhiányos betegség kezelésére alkalmas: az Erzsébet-forrás, a Jenő-forrás, a Szemvíz-forrás vagy Szemmosó, az Alsó-borvíz, Veres Samu borvize, a Görgőkert-kútja tartoznak az ismertebbek közé.

A túralahetőségekről, az utak jelzéseiről tájékoztat az Erzsébet forrás melletti jelzőtábla. Turistaösvények indulnak a Baróti-hegységbe és távolabbi hegységekbe is. A sárga és piros ponttal jelzett utak Sepsiszentgyörgyre, a kék háromszöggel jelzettek pedig Árkosra visznek. Kék függőleges sáv jelzi az utat a Baróti-hegység gerincén. A hegység legmagasabb pontja a Görgő-csúcs. A Bodos-tetőn át egy turistaúton Előpatakra juthatunk, egy másik út pedig a Gyertyános-forrás érintésével Bölön irányába vezet.

A felvonóval ellátott, kivilágított, közepes nehézségű sípályát PHARE-támogatásból nemrég építették.

Forras : Wikipedia
Forras : http://www.erdelyiturizmus.hu/
Forras : https://www.szekelyszallas.hu/

Sugásfürdő régen

******

Sugásfürdő napjainkban

Ásványvizek és fürdők

A Székely utca (egy ideig Május 1.) jelentős létesítménye volt a 30. szám alatti egykori Győrbíró fürdő. A 19. század derekáig csak forrásként tartották számon, melynek vizét a környék asszonyai szemvízként használták.

Fel­ismerve a forrás kínálta üzleti lehetőségeket, a telket 1842-ben Győrbíró Benjámin városi jegyző és tanácsos vásárolta meg, aki 1848-ban városkapitányi tisztséget is betöltött. Vegy­elemeztette a forrás vizét a város akkori patikusával és orvosával. A völgyben levő forrás fölé deszkabódét emelt, s fürdőt nyitott. Fia, Győrbíró Lajos 1898-ban hat káddal ellátott fürdőházat emelt, ahol hétvégeken 70—80 vendéget fogadott. Később a telek Székely utca felőli részén családi házat is épített.

A fürdő nagy népszerűségre tett szert, s a múlt század elején sokan ,,a Matuzsálem korú Győrbíró bácsi jó hírnévnek örvendő kádfürdője"-ként emlegették. Az ötvenes években készült képeink egyikén a fürdő Székely utcai bejárata fölé helyezett cégtáblát, a másikon a telek udvaráról a völgyben levő fürdőházat látjuk.
1971—79 között Pajorin Zsolt átveszi apjától a fürdőt, de a Debren-patak szabályozása következtében a forrásvíz hozama apad, emelkednek az üzemanyagárak, gyakori az áramkiesés, így a fürdő bezárására kényszerül. (1., 2. kép)

A Győrbíró fürdő szomszédságában 1881-ben Serester János rendőrkapitány Felszeg utcai lakásán három szobában kéntartalmú ásványvízzel meleg fürdőt nyitott. Adataink szerint 1876-ban a kórház épülete mellett is volt egy hideg fürdő, 1884-ben pedig Benkő Elek már említett Népkertjében szintén hideg-meleg fürdő állt a vendégek rendelkezésére.

Ne feledkezzünk meg a város egykori közfürdőjéről sem, melynek vize ugyan nem volt gyógyhatású, de számos családnak nyújtott tisztálkodási lehetőséget, gőzkamrája élvezetet és jótékony hatást. 1900 novemberében a város lakosságának nagy megelégedésére nyitotta meg ifj. Nagy Elek (a ’48-as őrnagy dédunokája) a tágas medencével, zuhanyozókkal, előbb egyszerű fa-, majd mélyített kádfürdőkkel felszerelt Gőzfürdőt. Az épület ma is áll a Kőrösi Csoma Sándor és Martinovics utca sarkán. Kádfürdőjét még az 1970-es évek elején is üzemeltette a helyi közszolgáltató vállalat, de a lakások korszerű higiéniai feltételeinek javulása fenntartását szükségtelenné tette. (3. kép)

Sugásfürdőn is ásványvízforrások táplálták a hideg medencét és a hideg kádfürdőt. Olyan időszak is volt a fürdő történetében, amikor három hidegfürdő működött, mígnem a szükséges pénz hiányában a 19. század utolsó éveire mindössze egy maradt.

A telep alsó felében építették a Meleg fürdőt, amelyet az előtte álló Kossuth-kútból láttak el vízzel. Gere István 1902-ben készült fényképén a bejáratnál elhelyezett táblán jól kiolvasható a következő szöveg: ,,Ára egy személy részére 60 krajczár, lepedő és törüközővel 70 krajczár." A közeljövőben a város által remélhetően újból üzembe helyezendő fürdő mai formáját 1967-ben kapta. (4., 5.kép)

Szerző: József Álmos

Forras : 3.szek.ro

A Sugás vendéglő életéből

A Sugás vendéglő és kertje Sepsiszentgyörgy egyik emblematikus vendéglátóegysége. Már a hatvanas években közkedvelt volt, az úri közönség kedvenc szórakozóhelyeként tartották számon. Azóta sok víz lefolyt az Olton, az ódon vendéglő sokszor cserélt arculatot.

Legutóbbi színeváltása 2014-ben kezdődött. Hirtelen jött üzleti ajánlatra mondott igent a ditrói származású, de akkor Bécsben élő Fülöp László. A Sugás vendéglő megvételét nem előzte meg gazdasági tanulmány, nem készített üzleti tervet. Valószínűleg megérezte, a vendéglő mögött álló hagyomány biztosíték arra, hogy újból a város és a megye kiemelkedő éttermévé válhasson.

Az elején egészen jól ment, olyan időszak is volt, amikor húsz pincér dolgozott a vendéglőben. 2009-től a gazdasági-pénzügyi válság rányomta bélyegét a Sugás vendéglőre is, leállott minden. Ma összesen 25 személy dolgozik ott. Öt évvel ezelőtt – érettségi bankett kapcsán – ételmérgezéses botrány is rontotta az esélyeket. Hiába derült ki, hogy a vendéglő menüjétől nem betegedhetett meg senki, a fogyasztók emlékeze­tében ma is él az eset. A forgalom csökkent, oda jutottak, hogy az éttermet az időközben megnyitott Sugás Szálloda tartotta el – emlékezett vissza Fülöp László.

A Sugás vendéglő ételkülönlegességeivel is vonzza a vendégeket. Messze földön híres az itt készült bográcsgulyás. Băsescu államelnök többször fogyasztott belőle – legutóbb 2012. december 30-án –, és mindig elégedett volt. A neve adta reklám pedig jól működik, ma is jönnek új vendégek, akik a Băsescu által dícsért gulyást akarják meg­kóstolni.

Băsescu kedvence mellett hosszú a különlegességek sora: Sugás steak, azaz tésztába göngyölt marhabélszín, Vili-gomba (juhtúróval töltött gomba panírozva), Sugás bőség-tál és mások. Ritka a vendéglő, ahol az év bármelyik napján lehet bárányflekkent rendelni. A Sugásban igen, mi több, a bárány porciózását maga Fülöp László végzi. Ugyan­úgy a marhabélszínt is ő vág­ja. Egy éve vette át a konyha irányítását. Emberre volt szüksége, akkor gondolt arra, ő teljesítheti legjobban azokat a követelményeket, melyeket egy alkalmazottól elvár.

Szerző: Bokor Gábor

Forras : 3,szek.ro

Mi, öregek, szegényebbek a Pacén síztünk

Miután a sífelvonó eltűnt a Pacéról – rejtélyes körülmények között, amelyekről sokat nem tudunk –, jó lenne tudni, hogy hová tűnt, és kinek szúrta a szemét a szemerjai sípálya.

Sok mindent lehetett ott gyakorolni, volt ugrósánc, sífutó, lesikló- és műlesiklósáv, még a versenysportolók is ott tartották felkészítő edzéseiket. A biatlonosok tíz kilométeres futás után az őrkői gyakorlótéren lőttek, és utána visszaszaladtak a Pacéra.

Felszerelésük egy kilenc kilogrammos puska volt, és egy hátizsák két téglával. Így értek el eredményeket a zóna- és egyéb versenyeken...
Ezt nyújtotta a Pacé, amely húsz éve csendes. Többen vagyunk, akik mindig ott sízünk, amikor a hóviszonyok megengedik, és egész jó volt még a tavalyi szezonig. Idén, sajnos, nem tudtuk bizonyítani, hogy a Pacé felvonó nélkül is működik, ha akad 15–20 síző, aki nem restelli a tapodást, és ki akarja használni a tél nyújtotta örömöket.

A Pacén kialakult síélet nagyon régi időkre tekint vissza, jómagam hatévesen kezdtem ott sízni, és ez 1943-ban volt. Azóta sok víz lefolyt az Olton, de a szemerjai pályát most is használják azok, akik nem igénylik a kényelmet, mert a sízés nem csak abból áll, hogy belekapaszkodom a felvonóba, aztán meg lecsúszom...

Ami a textilgyár síszakosztályát illeti, az nem a hetvenes években alakult, hanem már az ötvenes években is élénk síklub működött ott, még síléceket is készítettek a gyár asztalosműhelyében az alkalmazottak számára, akik egész felszerelést kaptak.

A szakosztály keretében sok síző vett részt különböző versenyeken, és becsülettel helytálltak. A hat­vanas évek közepétől már más feladatot kaptam a Textil sportegyesületnél, de azt még elmondhatom, hogy a katonaság idején mi tanítottuk társainkat sízni. Mikor beruk­koltam, húszévesen már rendelkeztem síoktatói bizonyít­vánnyal, amit a Gyilkos-tói sítáborban szereztem. Szép volt Fodor mérnök úrtól, hogy újraszervezte a szakosztályt a hetvenes években, sok szép emlékük fűződik ehhez a korszakhoz az akkori sízőknek, és nagy kár, hogy az 1989-es fordulat után a sívitrinből mind eltűntek a bajnoksági érmek és kupák.

Mindez már a múlté, amiből nem sok maradt. A mai iskolásoknak, akik mindennap délutánig tanulnak, nem sok idejük marad a sugásfürdői sípálya kihasználására, ezért kellett volna a Pacét felpártolni: igazi tehetségeket lehetett volna nevelni. De hát a jelenlegi érdekek nem ezek, bár én még mindig remélem, hogy lesz még a Pacé a sízni vágyó gyermekek zsivajától hangos.

id. Tompa György

Forras : 3.szek.ro

A filmvetítés fél évszázada Sepsiszentgyörgyön

Az 1940. szeptemberi főhatalomváltás után báró Gaudernák József, a város katonai parancsnoka október 6-tól engedélyezi az előadásokat előbb házi kezelésben, majd dr. Császár Kálmán, utána Kátó Sándor bérli a mozit.

A Textil mozi és belépőjegy az ötvenes években

Az engedélyt Koncz Árpádtól, a város polgármesterétől kapják meg. Főként magyar filmek kölcsönzésére számos filmforgalmazó céggel vették fel a kapcsolatot (Kár­pát Filmkereskedelmi Kft., Pala­tinus Filmterjesztő Kft., Deák film – filmkereskedői és filmkölcsönző vállalat stb), de megkeresték az UFA, a Universal külföldi stúdió képviseleteit is.

Jávor Pál, a 30-as, 40-es évek sztárja

A filmkölcsönzők azonban magas árakat kérnek, így jó filmek ritkán kerülnek bemutatásra. Érdekes idéznünk abból a polgármester által is aláírt levélből, amelyet a Palatinus Kft.-hez intézett a város, kifogásolva a küldött filmek minőségét és témabeli silányságát: „Folyó év április havára beosztott filmműsorral kapcsolatos általános panaszok miatt kénytelen vagyok a következőkről értesíteni:

1. A Fehér­vári huszárok, Floridai kaland, Mátyás rendet csinál stb. a sepsiszentgyörgyi közönség kifinomult ízlését nem elégíti ki, és emiatt a panaszok mindennaposak.

2. A légy jó mindhalálig első részének hangfelvétele hibás volt, különben a film jól ment.

3. Több ízben kértük  Jókai-filmek, Úz Bence, Hófehérke és a hét törpe, Halálos tavasz, Gyimesi vadvirág című filmek lekötését, de még egyikről sem kaptunk értesítést.

4. A rajzfilmek nem változatosak, kérünk inkább kultúrfilmeket kísérőműsorul.

5. Az állandó Páger, Kabos stb. szereplőket már unja a közönség.” Válaszában a film­iroda a magas kölcsöndíjakra hivatkozik, amelyeket a szentgyörgyi közönség talán nem tudna megfizetni, ezért részletes tájékoztatást kér a bevételekről, üzleti eredményekről és a közönség ízléséről. Ami pedig a Pá­ger, Kabos stb. szereplőket illeti: „…a Magyar filmgyártásnak egy elég komoly hibája, hogy vezető színészünk amoroso szerepre kevés van, így kénytelenek vagyunk állandóan Págert, Jávort, Szeleczkyt, Si­mor Erzsit stb. szerepeltetni, mert nincs megfelelő utánpótlás.”

A Magyar Szövegírók, Zeneszer­zők és Zeneműkiadók Szövetkezete és a Magyar Mozgóképüzem-engedélyesek Országos Egyesülete kéri az 1940 októbere és 1941 márciusa között vetített filmek listáját, íme ezek kö­zül néhány magyar film címe: Eladó birtok, A láthatatlan ember, Já­nos vitéz, Nem élhetek muzsikaszó nél­kül, A jézusfaragó ember, A bor, Rá­kó­czi-induló, valamint a kül­földi filmek közül: Ná­poly a csókok tüzében, Ámor az autóban, Moszk­va–Sanghaj, III. Richárd, Pyg­malion.

A játékfilmek mellett kiegészítő rövidfilmek (ismeretterjesztők, rajzfilmek, híradók) is bemutatásra kerülnek: Beszélő kövek, Tej – élet, erő, egészség, Magyar táncok, népszo­kások, Kelet felé (a Magyar Film­iroda propagandafilmjét az Észak-Erdélyi bevonulásról 1941. március 28., 29., 30-án vetítették), A bölcsőtől az iskoláig (kötelező nevelő jellegű film). A helyi iparosok, kereskedők reklámjai is megjelentek a filmvásznon (Szöllő­sy fodrászat, Deák István gyógyszertár és drogéria, Lapikás könyv- és papírkereskedés, Turóczi sza­bóság). A vetítések napja: kedd, csütörtök, szombat (eleinte napi egy-egy, majd két-három), vasárnap (három előadás).

Az 1944. augusztus 23-i fordulat után a mozi egy ideig a város kezelésébe került, de mivel bevétel tekintetében nem váltotta be a remélt eredményt, újból Kátó Sándornak adják bérbe, aki a megkötött szerződés értelmében a bevétel bruttó öt százalékára jogosult. 1946. december 13-án a Tá­jékoztatási Mi­nisz­térium Moz­gó­film­szín­házak Igaz­gató­sága engedélyezi a Sepsi­szent­györ­gyi Textilművek Rt. tulajdonában levő, mintegy 250 személy befogadására alkalmas teremben újabb mo­zi megnyitását.

Az 1948-ban megalakult színház előadásait az 1950-es évek elejétől a színházteremben tartotta, így a mozi Vasile Roaită Film­színház néven a későbbi Lux mozi helyére költözik. A színháztermet felújítják, Bulhardt János gyönyörű (igaz, már kopásnak induló) festett színpadfüggönyét félbársonyra cserélik, s hogy „ne vesszen kárba”, az új moziterem hátsó falára ragasztják, a vetítés miatt két lyukat vágva rá. Később, a terem felújításakor darabokban tépik le.

Megindul a szocialista országokban forgatott, főként a szovjet filmek dömpingje, ennek ellenére a napi két-három vetítést többször telt ház előtt tartják, sőt, bérletrendszert is bevezettek.

Szovjet filmek reklámja 1948-ban

A sepsiszentgyörgyi filmvetítés története az 1950-es évektől az 1988-as változásig már külön fejezetet érdemel. A filmforgalmazás joga a megalakult országos filmvállalat hatáskörébe tartozik, rajoni és tartományi fiókjaihoz igazgatót neveznek ki, így Galbáts Jánost, Ruzsa Józsefet, majd Török Ist­vánt.

Em­lítsünk meg azonban végezetül néhány nagy közönségsikert aratott magyar filmet az ötvenes évekből: Valahol Európá­ban (Gábor Miklós és Somlay Artúr a főszerepben), Mág­nás Miska (Sár­di Já­nos, Mészáros Ági), Kétszer kettő néha öt (Zenthe Ferenc, Ferrari Vi­oletta), Körhinta (Törő­csik Mari, Sós Imre), Gázolás (Ferrari Vio­letta, Dar­vas Iván), Ál­lami Áruház (Gábor Mik­lós, Petress Zsuzsa), Gerolsteini kaland (Házy Erzsébet, Darvas Iván), Lúdas Matyi (Sós Imre), Rákóczi had­nagya (Zenthe Ferenc, Vass Éva).

Magyar filmek reklámja az ötvenes években

A későbbiekre nézve meg kell még jegyeznünk, hogy a Ceuşescu-diktatúra utolsó éveiben a vetített magyar filmek száma mondhatni, nullára csökkent, s emlékeztessünk arra, hogy az ifjúságnak az ötvenes években kötelező volt olyan filmeket megtekintenie, mint a szovjet Ifjú Gárda, az Így edződött az acél vagy a román stúdiók Mitrea Cocor útja című alkotása, amelyek a kommunista eszmék felsőbbrendűségét voltak hivatottak terjeszteni.

(A Sepsiszentgyörgyre vonatkozó adatok egy részét a korabeli helyi sajtóban – Székely Nemzet, Székely Nép, Népi Egység –, valamint az Álla­mi Levéltár helyi fiókjában találtam.)

Szerző: József Álmos

Forras : 3.szek.ro

A Sepsiszentgyörgyi Munkás Testedző Egyesület

1934-ben atlétikai verseny szemtanúi lehetünk Szentgyörgyön olyan ismert atléták részvételével, mint Gáll Lajos és Kiss György.

 A viadalon a következő versenyszámok szerepeltek: 30 km kerékpározás, 5 km futás, 20 km országúti futás, 100 és 400 méteres gyorsfutás, 4x100 méteres staféta, magas- és távolugrás, súlylökés, gerelyhajítás. A Székely Nép tudósítója szerint az SMTE és a textilgyári Klinger csapat iskolázott játékot produkál. A textilgyári sportegyesület 1929-ben alakult Nap SE néven, 1932-ben felvette a Klinger nevet.

1934-ben az SMTE díszelnökségének tagjai: dr. Koczka Árpád, Balea Tănase rendőrparancsnok, dr. Fekete Sándor orvos (aki a Csíki utcai lakása udvarán bel- és nőgyógyászati, valamint sebészeti és szülészeti osztályokkal szanatóriumot épített), és dr. Pollák Béla. Az egyesület elnöke Erlich Sándor órás és ékszerész, titkára László Zoltán kereskedő, maga is labdarúgó, intéző Tompa Sándor.

Az egyesület székháza ekkor már a Lurtz-ház (ma a Rézkakas vendéglő üzemel benne) udvarán volt, ahová a Takarékpénztár (a mai esketőterem) udvaráról költözött át. Még ebben az évben megépítik a csapat új pályáját a mai zöldségpiac helyén (az 1. kép jobb oldalán a textilgyár alkalmazottjai számára épült Ág és Rét utcai házak láthatók). A jó pályaviszonyoknak köszönhetően már olyan csapatokat hívhatott meg az egyesület, mint a nagyváradi NAC, a kolozsvári U vagy a Braşovia.

1938-ban a csapat a Marosvásárhelyen az UAM csapatával mérkőzött. E mérkőzés emlékét őrzi 2. képünk, amelyen az álló sorban balról a 6. László Zoltán, a guggoló sorban második Székely Sándor, a második világháború utáni évek számtalan sikert begyűjtő Textil csapatának kiváló játékosa, későbbi edzője.

1939-től az MTE immár tizenhat éve fennálló focicsapatának a lakosság szaporodó sportegyesületek miatti megosztottsága és érdektelensége következtében anyagi nehézségekkel kell szembenéznie. 1937-ben a helyi ipartestület egyesületeként labdarúgó-, atlétika- és tekeszakosztályokkal megalakult a Sepsiszentgyörgyi Korvin is.

Belátva, hogy a város lakossága nem bír három csapatot is támogatni, s mivel alig két évvel megalakulása után a Korvin is anyagi ne­héz­ségek elé nézett, sikertelen egyesítési kísérlettel próbálkozott a két egyesület: „Kisebbségi szempontból is üdvös volna, ha a munkás egyesület összefogna az értelmiségi osztály csapatával, hogy ezáltal is érvényre jusson a népközösségi gondolat” – olvashatjuk a Székely Népben. A Kor­vinnak végül is sikerül anyagilag meg­erősödnie, az MTE pedig már nem vesz részt az 1940-es, immár magyar színekben rendezett őszi bajnokságban.

Egy 1940-ben készült felvételen (3. kép) a következő játékosokat sikerült azonosítani: 1. Kovásznay József, 3. Székely Albert (Szöszi), 6. László Zoltán, 8. Kádár Béla, 9. Székely Sándor, 10. Botos Dénes, 12. Klein Sándor intéző.
Jó volna, ha olvasóink segítenének a leírtak kibővítésében, ha lappangó írásos és képi dokumentumaikkal hozzájárulnának egy kollektív munkát igénylő, minél teljesebb, Áros Károly által beígért városi sporttörténet szerkesztéséhez.

Szerző: József Álmos

Forras : 3.szek.ro