Sepsiszentgyörgyi vendéglők, kocsmák 2

A 19. század 70-es, 80-as éveiben Benkő Elek, a mai tüdőbeteg-gondozó területén fekvő nyárikertje volt a legkeresettebb, leglátogatottabb, szórakozást kínáló hely. Területén hideg és meleg fürdők, lakószobák, sörkert, nyári bálterem állt a vendégek rendelkezésére. Az emelkedett hangulatért és a lakosság becsalogatására műsoros estélyeket, tűzijátékokat hirdettek.

Hetente kétszer rendeztek táncos összejövetelt, csütörtökön volt az ,,úri", vasárnap este a ,,mosogatás utáni" bál. Ez utóbbi ,,...bálok a később megírandó krónikákban »democrata« vagy »vegyes« bálok cím alatt is fordulhatnak elő, mivel kiválthogy fléken után biz oda »mások« is benéznek, sőt, a legszolidabb »öregrendű« urak is addig sétálgatnak a családdal az álén mind lejjebb, míg egyszer csak a veres léczkertet elhagyva ők is betelepednek a »vegyes« szélibe."

A Felvidékről városunkba származott id. Blaskó József 1889-ben a mai Köntés fényképészettel szemben felépíti kétemeletes szállodáját és vendéglőjét, majd mellette 1895-ben emeletes családi házát, amelynek alagsorában jól menő borpincét nyit. Mellette, a mai Sugás vendéglő parkolója helyén állt Darabos Ferencné kedvelt Zöldfa fogadója, melyet a 19. század végén Fábos Ödön vett át. Tegyünk említést még a Székely Nemzeti Múzeum telkén Serester Dávid két étteremmel és vendégszobákkal ellátott fogadójáról, melyet a múlt század elején Imre Istvánné vezetett, s tőle vásárolta meg a város, hogy telkén a múzeum felépülhessen.

A mai OTP-bankfiók épületét Istvánffy János építtette. Itt nyitotta meg 1905. november 4-én Miklós Mátyás a város polgárainak kedvelt találkozó- és szórakozóhelyévé vált Kossuth Ká­véházat, amelynek az épület tűzfalára írt neve ma is előtűnik a vastag mészréteg alól, ha eső nedvesíti át. (Lásd a Háromszék 2011. január 19-i számában az 1. képet.) Földszinti termeiben vendéglő, biliárd- és újságolvasó-terem, kártyaszoba volt, az emeleten hangversenyt, mulatságokat, tánctanfolyamokat rendeztek, a tapétázott és márványasztalokkal berendezett vendéglőteremben — a látogatók által Dávidkának becézett — Kozák Dávid zene­kara is fellépett. 1912-ben Fábos Ödön veszi át a kávéház irányítását, és szerződteti a brassói 2. gyalogezred zenekarát. 1921-ben Zablău (Zabló — amint városszerte nevezték) Miklós vette át a vendéglő irányítását, és nevét Ojtoz Vendéglőre változtatta. A harmincas-negyvenes években itt vezette Sütő és Berger az Elit kávéházat, hogy aztán az ötvenes években vaskereskedés, később, a hatvanas évektől a Central nevű vendéglő, majd önkiszolgáló vendéglő léphessen helyébe.

A Zöldfa udvara után újabb vendéglő, a közkedvelt Sugás következik. Eredeti épületét Korona néven a múlt század elején Hámori, majd Kónya nevű bérlő működtette. 1916-ban Lusztig Gyula lesz a tulajdonosa, aki 1921-ben átalakítja, és új teremmel bővíti. Ivó (kocsma) és vendéglő részlege volt, az udvarban beálló a szekereknek és fogatoknak. Lusztig 1925-ben nyitja meg a mai kerthelyiség elődjét, melyet a helyi lapban hangzatos jelzőkkel reklámozott. (,,Lusztig Gyula nyárikertje Sepsiszentgyörgy város paradicsoma" vagy ,,Lusztig kertje a szentgyörgyi tündérkert".) Az 1928-as átalakítás után Caffe Restaurant néven áll a betérni vágyók rendelkezésére, ahol előbb Bámbó Béla, majd Muszta Feri és zenekara szórakoztatta a vendégeket. (1. kép)

1934-ben a vendéglőt Bálint István, majd 1940-ben Pál Ferenc szentivánlaborfalvi molnár és földbirtokos bérli, ekkor már Székely Vendéglő néven. Az ötvenes években államosítják, az 1963-as teljes átalakítás után a terem és a kerthelyiség vonzóbb alakot ölt. Az átalakítás tervezője Puskás Sándor építész. A 2. kép a hatvanas években készült, rajta a vendéglő személyzete, valamint fenntartója, a helyi kereskedelmi vállalat vezetősége látható.

A Közép Libócz utca jobb oldalán kiemelkedő helyet kap az 1907-ben Pogáts Vilmos, a vasútállomás vendéglőse által befektetésként létesített, és a brassói Gábory építész tervezte, akár ,,fővárosba is beillő" Hungária Szál­ló és Vendéglő (ma a megyei postaigazgatóság és -hivatal épülete). A Hungária azonban nem hozza meg a Pogáts által remélt jövedelmet, pedig a vendégek odacsalogatásának számos módjával próbál­kozott — 1910-ben mozgófilmvetítéseket (kine­ma­tográf) is rendez szállója ká­vé­há­zá­ban. Bérbe­adásra szánja el magát, de a bér­lők évente cserélődtek: 1911-ben Türr István, 1912-ben Kunodi Emil, majd Sicherman Hermann, 1913-ban Hámory Győző. Az első világháború után az állam kezére jut az épület.

A székely huszárezred tulajdonát képezte a mai ,,ADAS-blokk" helyén álló sarokház és udvar, ahol a 19. század végén Tankó Dénes nyitotta meg a nevét viselő kertvendéglőt. A Székely Nem­zet tanúsága szerint 1900-ban két alkalommal is fellépett itt Dankó Pista. A helyiség évtizedekig tartó népszerűségét bizonyítja a negyvenes években megörökített, itt játszó héttagú zenekar is. (3. kép)

Ma a Mikó bentlakásává alakított épületben 1907-től Tankó Dénes rendezte be vendéglőjét és szállodáját. Az 1880-as években ez a telek adott helyet Nagy József ,,mulató kertjé"-ben a vasárnaponként megrendezett nőegyleti összejöveteleknek, kereskedők, ipartestületi tagok mulatságainak.

A múlt század második évtizedében nyílt meg a Kolcza kertvendéglő (4. kép), ahol még a harmincas évek elején is csak szombaton és vasárnap volt italkimérés. A város tekézni és közben egy-két korsó sört elfogyasztani vágyó polgárai az itt épített pályán gyűltek össze. Számos sportrendezvény helyszínéül is szolgált a kert. A korabeli sajtóból megtudjuk, hogy Sepsi­szentgyörgyön először itt tartottak 1932-ben birkózó-, ökölvívó-, súlyemelő-bemutatót és -versenyt a helyi Munkás At­létikai Egyesület rendezésében. 1934-ben a textil- és a dohánygyár dolgozói itt tartják május elsejei népgyűlésüket.

Forras : 3.szek.ro