Az önkéntes tűzoltóság intézménye

A tűzoltóság személyi állományának szerves részét és nagyobb hányadát annak önkéntesei, a civil lakosság soraiból verbuvált tagjai képezték. Sepsiszentgyörgyön 1872-ben felmerült az ország több helységében már létező önkéntes tűzoltóegylet létrehozásának szükségessége.

Kovács Béla elnöklete alatt alapszabályzatot is kidolgoztak, a felszerelés majdnem teljes hiánya (két régi kocsi és nyolc kicsi kézifecskendő) azonban lehetetlenné tette hatékonyan működtethető csapat felállítását.

1876 áprilisában pusztító tűzvész emésztette fel a Templom utca 22. szám alatti házat és gazdaságot. E szerencsétlenség rázta fel a város illetékeseit, hogy új tisztikarral és Kelemen Lajos városi főtisztviselő irányításával még ez évben megalakítsák az önkéntes tűzoltóegyletet.

108 tagja a társadalom különböző rétegeiből jelentkezett. Feladatként további új tagok szervezését, a bevetések hatékonyságának fokozását, a gyakorlatok számának növelését, a szakképzettség emelését jelölték meg. Tagjait a feladatok végzésének szempontjából három osztályba sorolták: mászó, szivattyús és felügyelő csoport.

Fenn­tartási költségeinek tetemes részét a lakosság pótadójából és a városi tanács által kiutalt pénzekből fedezték. Felszerelést, egyen- és munkaruhát vásároltak, gyakorlóalkalmatosságokat építettek. Az egyletben már-már kötelezőnek számító fúvószenekar 1894-ben alakul meg az újonnan szervezett zeneszakosztály keretében.
1895-ben zászlószentelési ünnepélyt tartanak.

A selyemből készült zászló közepére a város címeréből átvett György lovag (aki éppúgy lehetne Szent Fló­rián, a tűzoltók védőszentje is) profilját a Christus spes mea (Krisztus az én reménységem) felirattal, köréje a tűzoltás kéziszerszámait és az Önkéntes Tűzoltó Egylet, Sepsiszentgyörgy feliratot hímezték. 1896-ban az egylet csatlakozik a Potsa József főispán tiszteletbeli elnöksége alatt álló megyei tűzoltószövetséghez.

A zenekar hamarosan nagy népszerűségre tett szert, hozzájárulva a különböző ünnepélyek, rendezvények színesebbé tételéhez. Részt vett az évente sorra kerülő március 15-i megemlékezéseken, 1911-ben a Székely Nemzeti Múzeum alapkőletételénél, 1913-ban akkordjai mellett kísérték utolsó útjára ifj. Gödri Ferenc polgármestert.

Képünk a zenekar 1909. évi tagjait örökítette meg, középen Csinádi Lajossal, az állami elemi iskola népszerű igazgatójával, a zenekar akkori karmesterével. Néhány név a későbbi karmesterek közül: Bodor Dénes, Huber Mihály, Posak Péter Pál.

Az 1920-as impériumváltozás feloszlatta az önkéntes tűzoltóegyletet, szükség esetén tűzoltásra szakosított katonákat, csendőröket vetettek be. 1937-ben államilag szervezett formában, huszonkét képzett katonával mint önálló alakulat újhodott meg. Az 1940-es évek elején újralétesül Önkéntes Tűzoltó Szövetség néven, hogy aztán a kommunizmus éveiben ismét a katonaság keretében működjék.

Falu­helyen viszont szükség esetén továbbra is lehetett számítani az önkéntes tűzoltók jelenlétére, sőt, több helyen ünnepi alkalmakkor ma is a tűzoltózenekar a vidám hangulat záloga.

Mellékelt felvételeink sorrendben 1883-ban (Molnár István felvétele), az 1910-es években, illetve 1914-ben (Gere István felvételei) készültek a mai 105-ös tömbház helyén és környékén levő telek északi területén, az egykori fapiacon.

Itt emelték a tűzoltói gyakorlatokhoz nélkülözhetetlen toronyszerű faépítményeket, a mászóházakat. Itt rendezték az évente sorra kerülő, bemutatóval egybekötött tűzoltósági napot. Az egyik képen az összesereglett érdeklődő közönség egy részét is láthatjuk.

Forras : 3szek.ro

A Bálház

A Csíki utcának a Vásármezővel (a mai Grigore Bălan tábornok útnak a Csíki utca sarkától a Consic Szállóig terjedő szakasza) határos északi sarkán, a mai Szakszervezetek Háza (volt Szaktanács) helyén állt a klasszicista stílusú Bálház, mely a 19. század első felében jelentős szerepet töltött be Sepsiszentgyörgy művelődési életében.

Valószínű 1814—15-ben Daczó József és János építette a városi erdők jogtalan megtizedelésének jövedelméből, amint az a városi tanácsnak az erdélyi guberniumhoz felterjesztett panaszából kitűnik. A város leggazdagabb családja, a Daczó család nevét ma is utca viseli, melyet a 19. században Oláh utca néven ismertek, lévén, hogy Daczóék itt építettek zsellérházakat a határon túlról behozott munkaerőnek.

 A Bálházat a Daczók pénzkereseti célból emelték, ők maguk sohasem laktak benne, hanem kiadták haszonbérbe. Kocsma, lakószobák, táncterem volt a terebélyes épületben, sőt, a városi tanács irodái egy részének is helyet adott. A 19. század elején ez volt a város egyetlen, cseréppel fedett épülete. A reformkor vándorszínész társulatai itt tartották előadásaikat.

A bécsi Magyar Kurír 1826. március 14-i számából értesülünk az első sepsiszentgyörgyi műkedvelő előadásról, miszerint 1826. február 12-én ,,...a Méltóságos Daczó József Úr Bál-szálájában minden bémenetel árra nélkül... egy vígjáték adatott elé, melly eddig ezen Nemes Székben soha nem történt". A következő adat 1838-ból származik, amikor ,,K(eszi) igazgató három U(dvarhely)ről, a kollégiumból hozott és három brassói diákkal előadásokat tartott Sepsiszentgyörgyön D. földbirtokos csűrszálájában." A Kolozsváron megjelenő Erdélyi Híradóhoz 1844-ben beküldött és a június 14-i számban megjelent Hírfüzér Háromszékről című sajtótudósításban arról olvashatunk, hogy ,,Kilényi úr színésztársasága... jelenleg Sep­siszentgyörgyön a Daczó-féle tágas táncteremben ízlésesen emelt színpadon nyújt nekünk gyönyörélvezetet..." (A színielőadásokra vonatkozó adatokat Salamon Sándornak A Hét 1981-es évkönyvében megjelent Thalia szekerén című tanulmányából vettem.)

Sajnos, amennyire gazdag a reformkorból származó Bálházra vonatkozó híranyag, annyi­ra szegényesek ismereteink a későbbi időkről. Tudjuk, hogy 1852-ben Daczóék az épületet a katonaságnak adták bérbe, amely laktanyának, majd ideiglenesen katonai kórháznak rendezte be.

A múlt század elejétől ismét vendégfogadó és a leszármazott örökös Szakács család lakóháza (1. képünk a harmincas években készült), a század derekán pedig, a kommunizmus első évtizedeiben a tartományi autóbuszos szállítóvállalat (előbb RATA, majd IRTA) állomásaként töltötte be szerepét (2. kép).

A Csíki utcára nyíló helyiségekben zöldséges- és a Kappel-féle kenyérbolt állt a vásárlók rendelkezésére. 1965-ben bontották le (3. kép — Kónya Ádám felvétele a Csíki utca felől. A képen látható cégér feliratából kiderül, hogy ott tollfelvásárló egység működött).

A házat a hozzá tartozó gazdasági épületekkel együtt délkeleti (a Vásártér) irányból Kós Károly is lefényképezte, míg Varga Nándor Lajosnak a 40-es években készített rajzán (lásd Sepsiszentgyörgy építészeti emlékei, 1969) az épület jellegzetes dupla tetőzete bontakozik ki, mellette a kapubejárattal és a kőkerítéssel.

A Tamási Áron Színház termének 1958-as átalakítása alkalmával a lépcsőfeljárók falát freskókkal díszítették. Ezek egyikén, a Barabás István marosvásárhelyi festőművész szignálta Megjöttek a teátristák című falikép baloldali hátterében a Bálházat fedezzük fel. (4. kép)

Forras : 3szek.ro

Borbélyok- fodrászok Sepsiszentgyörgyön

Józsa Lajosnak a Háromszék ez évi október 1-jei számában az erdélyi borbélyok lajstromozásáról szóló cikke adta az ötletet, hogy a tulajdonomban levő dokumentumok és fényképek alapján, ha hiányosan is, de bemutassam e mesterség helyi műhelyeit.

A sepsiszentgyörgyi Bazár sarokhelyiségét több évtizeden át borbélyok, fodrászok bérelték. 1879-ben Blasius György haj­vá­gó és bo­rot­vá­lóter­mé­nek meg­nyi­tá­sa al­kal­má­ból "min­den szakbavágó mun­ká­ra, úgymint haj­vá­gás, haj­sü­tés és min­den­ne­mű fri­zu­rák ké­szí­té­se, fo­gak ki­hú­zá­sa, ér­vá­gás stb. mű­té­tek­re" in­vi­tál­ta az igény­lő­ket, rá­szo­ru­ló­kat. Ne lepődjünk meg a fenti hirdetés tartalmától, hisz a borbély (a latin barba, szakáll szóból) olyan foglalkozást jelöl, amibe hajvágás, borotválás és a szakáll fazonigazítása tartozik, de régebben tevékenységéhez hozzátartoztak a kisebb műtétek (például sebek összevarrása) és a fogászati beavatkozások (főleg foghúzás) is.
1886-ban Petz Ja­kab a bérlő, az 1800-as évek utolsó tizedében Kővári Lajos már csak fodrászattal foglalkozik (a foghúzást és műfogkészítést apja, Ármin és bátyja, Kálmán végzi). (1. kép) A múlt század elejétől majdnem negyedszázadon át Bozsik Ferenc a bérlő.

A tri­a­no­ni ha­tár­mó­do­sí­tá­sok után a ro­mán lett a kö­te­le­ző ál­la­mi hi­va­ta­los nyelv. A bol­tok­ban az árjegy­zé­kek, szol­gál­ta­tá­si dí­jak ro­mán nyel­vű vál­to­za­ta­it is kö­te­le­ző volt ki­füg­gesz­te­ni. A ro­mán nyelv gyen­ge is­me­re­te né­ha fur­csa for­dí­tá­so­kat ered­mé­nye­zett. Bozsik Fe­renc fod­rász­mű­he­lyén a haj­vá­gás ára így je­lent meg: nyak­haj kö­rül­vá­gá­sa – tăiat gâtul – 3 lej, ko­pasz­ra nyí­rás – tăiat capul – 5 lej.

A húszas években a sepsiszentgyörgyi Bazár sarokhelyiségébe Grósz Ferenc (az 1. képen Rusz László al­kalmazottjával), a harmincas években Dancs Gyula költöztette ide műhelyét (a 2. képen a műhely előtt Rusz Lászlóval, a 3. képen a műhelyben látjuk, mindkét felvétel 1938-ban készült).

A negyvenes és ötvenes években előbb Szöllősy Ár­pád, majd Józsa Sándor vezette a női és férfifodrászatot. A 4. képen a hátsó sorban balról jobbra haladva Szöllősy Ár­pádot, Márton Bélát és Aczél Jolánt ismerjük fel.

A városban más helyiségekben is nyitottak fodrász- vagy borbélyműhelyt. Tekin­tettel a nyilvántartás hiányára, másrészt pedig, hogy nem is célunk ezeknek részletes felsorolása, csupán két felvételt közlünk még. Az egyik a negy­venes években, a mai unitárius templom helyén álló sarokházban működő Jancsó Dezső férfi- és női fodrászatát örökítette meg 1942-ben (szem­ben Jancsó Dezsőt, a manikűrasztalnál feleségét lát­juk az 5. képen), a másik Tö­rök Gyula női fodrászatát a Bogdán-házban a harmincas években (6. kép).

Az 1948-as államosítás után egy ideig a sepsiszentgyörgyi fodrászok és borbélyok még magánként folytathatták mesterségüket, míg aztán 1962-ben a Szorgalom Kisipari Szövetkezetbe tömörítették őket. Nagyobb üzletük a színház sarkán, a Kép­zőművészeti Alap mai helyiségében, a Csíki utca 4. szám alatti épületben és az Olt utca elején volt. (Ez utóbbi ma a város központjának egyet­len régi műhelye.)

Forras : www.3szek.ro