A sepsiszentgyörgyi színházat állandó hivatásos művészeti intézményként Állami Magyar Népszínház néven 1948-ban hozták létre a második világháború után Kolozsvárt szerveződött Dolgozók Színházának tagjaiból meg a hozzájuk csatlakozottakból.
1949-től Állami Magyar Színházként folytatta tevékenységét. 1987-től, immár magyar és román tagozattal, Sepsiszentgyörgyi Színház néven működött. 1992-ben a két tagozat különvált, a Tamási Áron Állami Magyar Színházra és az Andrei Mureşanu nevét viselő román nyelvű színházra, amelyek közös székhelyen ugyan, de jogi és költségvetési szempontból egymástól független művészeti intézmények. 1998-tól a színház neve Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. Felügyeleti és fenntartó szerve Sepsiszentgyörgy Megyei Jogú Város Tanácsa.
A sepsiszentgyörgyi színház első igazgatója Bokor András volt, akit Kováts Dezső, majd Dukász Anna, Sylvester Lajos, Balázs Éva, Nemes Levente követett. Irodalmi titkárként hosszabb ideig Salamon Sándor, majd Veress Dániel határozták meg arculatát. A társulat a magyar és a világirodalom számos jelentős alkotását adta elő, s a kortárs erdélyi magyar drámák közül is jó néhánynak az ősbemutatóját vállalta. Kiemelkedő volt Tamási-drámasorozata, amelynek keretében az író minden darabja bemutatásra került. 1968 óta Pódium néven stúdiószínháza is működik, ezen – és időnként a nagyszínpadon – Kocsis István monodrámái mellett Áprily Lajos, Arany János, Farkas Árpád, Illyés Gyula, József Attila, Kányádi Sándor, Lászlóffy Csaba, Pilinszky János, Petőfi Sándor, Székely János verseiből összeállított nagyműsorok hangzottak el, neves művészek (Adorjáni Zsuzsa, Balázs Éva, Bányai Irén, Csapó György, Daróczi Zsuzsa, Krizsovánszky Szidónia, Kudelász Ildikó, Laczó Gusztáv, Márton Árpád, Molnár Gizella, Nászta Katalin, Nemes Levente, Visky Árpád és mások) előadásában. Emlékezetesek voltak az olyan összeállítások is, mint az Évszakok, Anyám, feleségem, gyermekem, Szülőföldem, Variációk négersorsra, Fecskeköszöntő (gyermekversek), Kapuállító (háromszéki költők versei), egy balladaest, a Dózsa c. műsor (Székely János monodrámája, Nemes Levente előadásában) vagy a Magyari Lajos versére épülő Kőrösi Csoma Sándor-műsor.
A sepsiszentgyörgyi színház adott otthont 1978-ban és 1980-ban a Nemzetiségi Színházi Kollokviumnak, ahol az ország számos magyar, német, jiddis színtársulata mérhette össze tudását és cserélhetett eszmét a kisebbségi státusból következő gondokról. Ez az alkotó légkör volt az, ami miatt a második kollokvium után rendezvényeit betiltották, s csak 1990-ben, a diktatúra bukása után kerülhetett sor felújítására.
A színház legújabb kori történetének meghatározó éve volt 1995, mikor a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház nyolc színésze és igazgató-főrendezője, Bocsárdi László a társulat tagja lett. Ennek előadásai a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat a romániai magyar színjátszás élvonalába emelték.
A diákszínjátszás az 1990-es években a Salamon András által 1993-ban létrehozott és 2000-től Fazakas Mihály által vezetett Osonó Színházi Műhely keretében virágzott fel újra. A Mikes Kelemen Líceum diákjaiból álló műkedvelő együttes több országos és nemzetközi díjat nyert el (1999-ben, 2000-ben és 2004-ben a csíkszeredai Országos Diákszínjátszó Fesztiválon, 2002-ben és 2004-ben a budapesti Magyar Művek Fesztiválján, 2005-ben és 2008-ban a bukaresti Országos Diákszínjátszó Fesztiválon, 2008-ban a brassói országos Interetnikai Színházi Találkozón a legjobb előadás díját, 2009-ben a mezőkövesdi Színházi Fesztiválon a legjobb előadás díja mellett a rendezői különdíjat).
A színház iránti helyi érdeklődés egyedülálló intézménye a Nagy Attila által 1994-ben létrehozott Shakespeare Ház és az ugyancsak az ő nevéhez fűződő Romániai Nemhivatásos Színjátszók Egyesülete, amely évente rendezi meg a Concordia-napokat, a nemhivatásos színjátszók országos seregszemléjét.
Forras : Wikipedia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése