A Székely utca (egy ideig Május 1.) jelentős létesítménye volt a 30. szám alatti egykori Győrbíró fürdő. A 19. század derekáig csak forrásként tartották számon, melynek vizét a környék asszonyai szemvízként használták.
Felismerve a forrás kínálta üzleti lehetőségeket, a telket 1842-ben Győrbíró Benjámin városi jegyző és tanácsos vásárolta meg, aki 1848-ban városkapitányi tisztséget is betöltött. Vegyelemeztette a forrás vizét a város akkori patikusával és orvosával. A völgyben levő forrás fölé deszkabódét emelt, s fürdőt nyitott. Fia, Győrbíró Lajos 1898-ban hat káddal ellátott fürdőházat emelt, ahol hétvégeken 70—80 vendéget fogadott. Később a telek Székely utca felőli részén családi házat is épített.
A fürdő nagy népszerűségre tett szert, s a múlt század elején sokan ,,a Matuzsálem korú Győrbíró bácsi jó hírnévnek örvendő kádfürdője"-ként emlegették. Az ötvenes években készült képeink egyikén a fürdő Székely utcai bejárata fölé helyezett cégtáblát, a másikon a telek udvaráról a völgyben levő fürdőházat látjuk.
1971—79 között Pajorin Zsolt átveszi apjától a fürdőt, de a Debren-patak szabályozása következtében a forrásvíz hozama apad, emelkednek az üzemanyagárak, gyakori az áramkiesés, így a fürdő bezárására kényszerül. (1., 2. kép)
A Győrbíró fürdő szomszédságában 1881-ben Serester János rendőrkapitány Felszeg utcai lakásán három szobában kéntartalmú ásványvízzel meleg fürdőt nyitott. Adataink szerint 1876-ban a kórház épülete mellett is volt egy hideg fürdő, 1884-ben pedig Benkő Elek már említett Népkertjében szintén hideg-meleg fürdő állt a vendégek rendelkezésére.
Ne feledkezzünk meg a város egykori közfürdőjéről sem, melynek vize ugyan nem volt gyógyhatású, de számos családnak nyújtott tisztálkodási lehetőséget, gőzkamrája élvezetet és jótékony hatást. 1900 novemberében a város lakosságának nagy megelégedésére nyitotta meg ifj. Nagy Elek (a ’48-as őrnagy dédunokája) a tágas medencével, zuhanyozókkal, előbb egyszerű fa-, majd mélyített kádfürdőkkel felszerelt Gőzfürdőt. Az épület ma is áll a Kőrösi Csoma Sándor és Martinovics utca sarkán. Kádfürdőjét még az 1970-es évek elején is üzemeltette a helyi közszolgáltató vállalat, de a lakások korszerű higiéniai feltételeinek javulása fenntartását szükségtelenné tette. (3. kép)
Sugásfürdőn is ásványvízforrások táplálták a hideg medencét és a hideg kádfürdőt. Olyan időszak is volt a fürdő történetében, amikor három hidegfürdő működött, mígnem a szükséges pénz hiányában a 19. század utolsó éveire mindössze egy maradt.
A telep alsó felében építették a Meleg fürdőt, amelyet az előtte álló Kossuth-kútból láttak el vízzel. Gere István 1902-ben készült fényképén a bejáratnál elhelyezett táblán jól kiolvasható a következő szöveg: ,,Ára egy személy részére 60 krajczár, lepedő és törüközővel 70 krajczár." A közeljövőben a város által remélhetően újból üzembe helyezendő fürdő mai formáját 1967-ben kapta. (4., 5.kép)
Szerző: József Álmos
Forras : 3.szek.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése